Az endometriózis esetén a méh belső rétegéhez, az endometriumhoz hasonló szövetek a méhen kívül helyezkednek el.
Az endometriózis leggyakoribb helyei:
Ovariumok (petefészkek): Gyakran érintett terület, az endometriózis itt leginkább ciszták (endometriómák) formájában fordul elő.
A hasfal mögötti terület: a Douglas-üregben (a méh mögötti területen a méh és a végbél között).
Peritoneum: A hasüreg belső rétegét borító hártya.
A méh külső fala
A petevezeték: Az endometriózis befolyásolhatja a petevezetékeket és akadályozhatja a petesejtek normális mozgását.
A húgyhólyag és a belek: Ritkábban, de az endometriózis érintheti a húgyhólyagot, a beleket és a végbél területét is.
A sebészeti hegek: Néha az endometriózis kialakulhat korábbi műtéti hegek körül, például császármetszés után.
Tüdő: Nagyon ritkán, de az endometriózis előfordulhat a tüdőkben, és a menstruáció idején tüdővérzést okozhat.
Agy és idegrendszer: Esetenként az endometriózis az agyban és az idegrendszer más részeiben is megjelenhet, bár ez rendkívül ritka.
Bőr: Néhány esetben az endometriózis a bőrön is előfordulhat, leginkább a köldök környékén.
Tünetek:
Az endometriózisban szenvedő nők gyakran tapasztalnak erős fájdalmat, amely jelentősen befolyásolhatja az életminőségüket. A fájdalom típusai és erőssége változóak lehetnek.
A fájdalom intenzitása és típusa egyénenként eltérő lehet és nem mindig korrelál az endometriózis súlyosságával. Például, egyes emberek súlyos endometriózissal enyhe fájdalmat tapasztalhatnak, míg mások enyhe endometriózissal intenzív fájdalmat érezhetnek.
Az endometriózis tünetei az enyhe tünettől kezdődően az erősen életminőséget befolyásolóig terjedhetnek.
Fontos, hogy a fentebb leírt tünetek más állapotokra is utalhatnak, és az endometriózis diagnosztizálása általában alapos kivizsgálást igényel, beleértve az ultrahangot MR-t vagy műtétet (laparoszkópiát) is.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Petrelluzzi KFS, Garcia MC, Petta CA, Grassi-Kassisse DM, Spadari-Bratfisch RC. Salivary cortisol concentrations, stress and quality of life in women with endometriosis and chronic pelvic pain. Stress. 2008;11(5):390-397.
Vercellini, P., Viganò, P., Somigliana, E. et al. Endometriosis: pathogenesis and treatment. Nat Rev Endocrinol 10, 261–275 (2014). https://doi.org/10.1038/nrendo.2013.255
World Endometriosis Society. Endometriosis. Page Last Updated: 6 May 2021 Endometriosis | World Endometriosis Society
Koninckx PR, Fernandes R, Ussia A, Schindler L, Wattiez A, Al-Suwaidi S, Amro B, Al-Maamari B, Hakim Z, Tahlak M. Pathogenesis Based Diagnosis and Treatment of Endometriosis. Front Endocrinol (Lausanne). 2021 Nov 25;12:745548. doi: 10.3389/fendo.2021.745548. PMID: 34899597; PMCID: PMC8656967.
Sachedina A, Todd N. Dysmenorrhea, Endometriosis and Chronic Pelvic Pain in Adolescents. J Clin Res Pediatr Endocrinol. 2020 Feb 6;12(Suppl 1):7-17. doi: 10.4274/jcrpe.galenos.2019.2019.S0217. PMID: 32041388; PMCID: PMC7053437.
Saunders PTK, Horne AW. Endometriosis: Etiology, pathobiology, and therapeutic prospects. Cell. 2021 May 27;184(11):2807-2824. doi: 10.1016/j.cell.2021.04.041. PMID: 34048704.